Keisinger ház

-"Vagy éppen nem adrenalinról beszélünk. Az adeptusok például a bennük rejt?z? mágiát használják arra, hogy emberfölöttire er?sítsék a képességeiket."

-"Ne hidd azt, hogy a lányok mindegyike élsportoló. Ha valaki jó programozó és jó játékos, jó taktikus, kétszer sem biztos, hogy marad ideje és ereje arra, hogy élsportoló legyen. Nem beszélve arról, hogy nem akarják azt elveszíteni, amit eddig összeszedtek és a lehet?ségeiket sem akarják tönkre tenni. Nem fognak egy kezd?t kiállítani, ha te is versenyezni akarsz. Amiben viszont nem vagy kezd?, abban viszont te is tudsz versenyezni."

-"Igen ám, de én sem megölni akarlak, vagy kimeríteni. Neked is tanulnod kell majd, aminek ez így sokat árthat, ha egyszerre nekiugrasz. A mérföldes út is egy lépéssel kezd?dik, hidd el, tudom. Mondjuk nem vagy rossz állapotban, s?t, de azért inkább a vízhez köt?dsz. Biztosra veszem, hogy mondjuk ha úszni mennénk pillanatok alatt magad mögött hagynál. Viszont ha már azt mondtam, hogy legalább együtt csináljuk, akkor gondolom ugyanúgy lelassítasz a kedvemért, ahogy én is le fogok a kedvedért."

-"Ha látok valami érdekeset a víz alatt, akkor inkább meg szoktam kérni, hogy jöjjön a közelbe, hogy megnézhessem. Vagy megnézem az asztrális síkról. Testközelb?l nem túl kellemes meggy?z?dni arról, hogy az a hal az bizony tényleg cápa. Nem beszélve arról, hogy eddig igyekeztem inkább a víz fölött maradni. Talán kétszer ha próbáltam a dolgot, de annyi mindenre figyelmeztettek, hogy tökre elment a kedvem az egészt?l. Tudod, ha ilyen veszélyes... De azért ha gondolod tehetek egy próbát."

-"Inkább lemegyek magam. Basszus, ezek után aludni se lesz túl sok kedvem."

-"Oké, én nem értek ehhez, de majd akkor kiderül. Bár biztos, hogy els?re nem fog olyan könnyen menni."

Ezután lementek a konyhába, te aktívabban, Erika meg inkább úgy, mintha most kelt volna ki a saját sírjából.

-"Jó reggelt! Legalábbis remélem, hogy a tiétek jó, mert az enyém pocsék volt, hála annak a vacak orchideának." köszön nektek Kathy. ? már inkább valahogy úgy fest, mint akit a kutya szájából vettek el.

-"Otto, szerintem whiskyn nevelted azt a nyavalyás krumplit, úgy hasogat a fejem t?le még mindig."
-"Mondtam, hogy igyál sok vizet."
-"Majd ha biztos leszek abban, hogy megáll bennem. Az öreg Enlai rohadt iz? f?zete úgy kicsavart, mint egy citromot. Kivett bel?lem minden er?t."
-"Engem is majdnem meghányatott, de kibírtam h?siesen. Ha akkor is kibírom, amikor piázok, akkor egy kis trutymó nem fog ki rajtam. Meg egyébként is, nem pazarlunk!"
-"Fúj, Otto, mindenképpen azt akarod, hogy egy korty vizet se tudjak lenyelni?" kérdezi Kathy inkább zöldes mint sápadt árnyalattal.
-"Egy frászt, csak ha már kérdezted..."
-"Ja, még fogd rám..."

-"Befejeznétek? Én sem vagyok túl jól..." mondja Erika. "Meg egyébként is, inkább a ház h?sének köszönnétek meg, hogy még életben vagytok. Ha Travis nem kel föl, akkor aztán mire az öreg betalál kitört volna az összes lehetséges botrány, úgyhogy ha meg is ússzuk, akkor vagy a bácsikám öl meg, mindenkit, vagy Enlai, vagy mindketten teljes egyetértésben."
-"Tényleg? Akkor... Kösz..." köszöni meg Kathy.
-"Ja, tényleg, kösz. Ha nem vagy, akkor a mai próbán a többiek meginnák a sörömet." mondja Otto. Úgy látszik ? hozzá van már szokva ahhoz, hogy így ébred. Mivel nem néz ki akkora nagy alkesznek, ha jól sejted olyasféle, aki ritkábban iszik, de akkor mint a ló. [Az alkesz nem másnapos sokáig és arra is ráiszik.]
-"B@szki Otto, hogy tudj ilyenkor is arra a csörömpölésre gondolni, meg a piára?! Bennem örülök ha a víz megáll..." jegyzi meg Kathy.
-"Semmiség, volot már rosszabb is... Például..."
-"Tavaly Újévkor, meg utána még vagy három napig..." egészíti ki Erika a mondatot.
-"Ilyen emlékezetes volt?"
-"Nekem igen, mert én takarítottam utánad, te meg három napig csak döglöttél..."
-"De te nem varázsoltál rám semmit..."
-"Mert a bácsikám megtiltotta, hogy tanulj bel?le."
-"És tanultál?" kérdezi Kathy.
-"Ja, lehet?leg egyfélét kell inni és ha lehet akkor a vodkánál, vagy a rumnál kell maradni, mert a whisky meg a gin meggyötör." válaszol Otto.
-"Állat..." mondja Kathy.

-"Tényleg, Azumival mi van?"
-"A kórházból ment munkába. Azt írta jól van."
-"Az is állat, csak más fajta." csóválja a fejét Kathy.
-"Gondoltam, hogy majd meglátogatom és viszek neki valamit, de látod, nem érkeztem."
-"Szerintem megijedt, hogy virágot viszel neki. Inkább dolgozni ment." mondja Kathy még mindig zombiként nézve maga elé, erre a megjegyzésre viszont Erikából kitör a nevetés.

-"Nem hiszem hogy jó ötlet volna." mondja Otto.
-"Most vagyunk túl egy igen komoly méregtelenít? szeren, Erika meg egy varázslaton is, ami nem használt neki semmit. Kathy meg szerintem pont a méregtelenít?t?l van ennyire készen, mint a mateklecke, csak hogy stílusosak legyünk..."
-"Jaj de vicces vagy..." morog közbe Kathy.
-"Szóval az nem lesz így jó. A kávéval meg megint annyi a baj, hogy kihajtja a vizet. Olvastam, próbáltam. Még rosszabb a helyzet. Éberebb leszel és jobban is fog fájni a fejed."
-"Még csak az kéne! Az enyém már múlóban van, szóval szerintem vízkúra, aztán meg majd eszünk valami könny?t, ha úgy érezzük magunkat. Mindenesetre igencsak fejbe kólintott ez a nyavalyás virág. Otto, legközelebb valami olyasmit rendelj, ami ha meg akar ölni, akkor vagy nem megy neki, vagy gyorsan csinálja, mert ez így nagyon nem lesz jó." mondja Erika.
-"Mi volna, hogyha nem is rendelnél virágot? Csak mondd meg, hogy mi kell, majd én elszaladok érte. Meg miel?tt hazahozom, megnézetem három füvésszel."
-"Oké, de ez nem én voltam, hanem az a hülye Wuxing."
-"Az igaz, de miért pont Kínából rendelted, amikor Azumi Japánból származik?" kérdezi Kathy, ami azért jó kérdés.
-"Pont ezért. Mert ami Kínában ritka, az biztos nem lesz neki ismer?s. Tudod, a nyugatinak eladja a komisszár, a nacionalista Japánnak meg nem, mert rendszerellenes. Meg egyébként is, Azumi nem járt még Kínában."
-"Lehet hogy pont ezért? Mert neki kedves az élete?"
-"Be lehet fejezni, mert most tényleg jót akartam. Arról nem tehetek, hogy a vietnámi segédmunkás nem tud kínaiul, de japánul se, hogy legalább fogalma legyen arról, hogy mit csomagol. Neki az egyik gumó olyan mint a másik. Egyébként a professzor meg pont ezért nem tudna segíteni. Ugyanazt csinálná, amit Otto és ugyanúgy nem m?ködne. Azuminál szerintem vagy az akarater? játszott be, vagy a kórházban kapott valamit."
-"Ebben mondjuk lehet valami." gondolkodik el Erika a hallottakon.
-"F?leg, hogy ha vért is kapott, mert abban van elég víz is? Ha jól emlékszem több mint fele folyadék, aminek 92%-a víz. Egy egység teljes vér meg akkor is fél liter, ha thaum-norz. Az a mágusoknak adott nullmarkeres vér." magyarázza Otto az utolsó mondatnál feléd fordulva.
-"Ezt te honnan tudod?" kérdezi Kathy.
-"Onnan, hogy vérzékeny vagyok. Nekem például id?nként thaum-norz IX-es faktor kell. Igen, az a B típusú. Az A az a VII-es faktor. Nem tudom melyik királyi sarj oltotta ezt be a Keisinger családfába és hogy hol, de ez az a vérzékenység. A C az meg az askenázi kolóniák beltenyészete miatt alakult ki. Ha gondolod odaadom a DocWagon-os füzetet err?l."
-"Bocs, hogy fölhoztam. Viszont ha fiatok lesz akkor nem fogja örökölni, és a lányok azok hordozók... Ha jól emlékszem, de azon az órán félig aludtam..." mondja Kathy.
-"Ja, erre épp jól emlékszel. Egyébként van rá génterápia is, már az ébredés el?tt is volt, de azt meg tudod, hogy olyan, mintha teliraknának krómmal." válaszol Otto.
-"Hát akkor bocs, hogy fölhoztam. Nem tudtam."
-"Semmi gond, nincs rám írva. Viszont lassan ideje lesz megpróbálkoznod azzal a vízzel, ha föl is akarsz épülni. Kicsi kortyonként csak menni fog."